Báthory Erzsébet alakja az egyetemes emberi képzeletet foglalkoztatja. A világon a legtöbb gyilkosságot egy indiai férfi, Behram követte el, aki 1790 és 1840 között 931 embert fojtott meg sárga-fehér csíkos ahrumál nevű sáljával. A második tömeggyilkos a vérgrófnő, a magyar Báthory Erzsébet, aki a legendák szerint több mint 650 embert – jobbágylányokat és fiúkat, kastélylátogatókat, rokonokat – ölt meg élete során. A reneszánszban megjelent domina archetípus első megtestesítőjét, ezt az örök homályba vesző nőt korának legszebb nőjeként emlegették.
Báthory Erzsébet történetét először
A katolikus ellenreformáció érdekeinek megfelelően – Túróczi László dolgozta fel Ungaria suis cum regibus compendia data című művében, amely 1729. nagyszombaton jelent meg. a Vérgrófnő a következő évszázadokra. Túróczi László tolmácsolásában Báthory Erzsébet sátánista vámpírként jelenik meg, aki végül megkapta szörnyű, de igazságos büntetését.
Báthory Erzsébet 1560 körül született, az egyik legelőkelőbb magyar főúri család gyermekeként. A Báthory család a hun Gutkeled nemzetségből származik, amely Európa keleti részén, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Wlachiában és Erdélyben nagy hatalmat szerzett. A család törzsi gyökereit elhagyva a 13. század táján felvette egyik birtoka (Bátor) nevét. Hatalmuk a 16. században érte el tetőpontját. A családtagok között katonai parancsnokokat, bírákat és főpapokat találnak. Báthory Erzsébet édesapja Ecsedi Báthory György tábornok volt. Édesanyja, Báthory Anna Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király nővére. Unokatestvérei közül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1595-ben feleségül vette Habsburg Mária-Kristina hercegnőt, ezzel összekapcsolva Közép-Európa két leghatalmasabb családját.
A családtagok között nagy számban találnak vérfertőzötteket, epilepsziákat, alkoholistákat, gyilkosokat, szadistákat, homoszexuálisokat és sátánistákat. Erzsébetet az egyik nagybátyja avatta be a sátánista szertartásokba. Klára nagynénjétől, akit akkoriban a legismertebb leszbikusnak tartottak, megtanulta, hogy örömét leli a cselédkínzásban. Egyes források szerint a Báthory család rokonságban állt Vlad Tepessel, aki 1546-ban Báthory István segítségével nyerte vissza trónját az oszmán törököktől. A szadizmusáról híres Vlad Tepes alakja később Bram Stoker Drakulájának inspirációjaként szolgált.
Erzsébet gyermekkorát a nagyecsedi családi birtokon töltötte. A korabeli szokásokhoz képest kiváló nevelésben részesült. Megtanult írni-olvasni magyarul, görögül, latinul és németül. Gyermekkorának meghatározó élménye egy cigányzenész kivégzése volt. A cigányt azzal vádolták, hogy eladta gyermekét a törököknek. Büntetésül egy ló vágott hasába varrták, és a napon hagyták meghalni.
A grófnő 11 éves korában eljegyezte Fekete Bej gróf Fogarasföldi és Nádasdi gróf Nádasdy Ferencz grófot, aki a török hadifoglyokkal való kegyetlen bánásmódjáról volt elhíresült, aki szintén egy ősi magyar főúri család tagja volt. A fiatal menyasszonyt Sárvárra küldték, leendő anyósa felügyelete alá. Erzsébetet már akkor is kora egyik legszebb nőjének tartották, bár néhány kortársa visszaemlékezése szerint bőre nem volt tökéletes. A pletykák szerint 1574-ben Erzsébet teherbe esett egy sárvári parasztfiútól, és titokban egészséges kislányt szült. A gyereket elvették az anyjától és megfojtották.
Báthory Erzsébet a református egyház szertartása szerint 1575. május 8-án, tizenöt évesen ment férjhez gróf Nádasdy Ferenchez. Az esküvői ünnepség két hétig tartott. Házasságuk alatt a férj és a feleség ritkán találkoztak. Levelezés útján tartották a kapcsolatot. Az 1920-as évektől ismert néhány igazolatlan eredetű levél is, amelyeket a törökökkel hadilábon álló tábornoknak és otthon maradt feleségének tulajdonítanak.
„Háromszáz kutyafejű törököt elevenen megnyúztak és megszórtak sóval. További háromszázat megsütöttem vasrácson a kastély udvarán. Harminchét ulemást és tizennyolc vadtatárt Sebők cigány hóhér vezetett a török síp hangja.A heréket pépesre főzték és a porta hírnökének etették.A janicsárok szemeit tüzes kanálokkal kiszúrtam és vasrudakkal töröm össze a csontjaikat.Amolyan csavart berakva karó, körül fogom venni Botha büszke várát, pünkösd szent napját így kell megünnepelni.”
Férje távollétében Erzsébet a kopár dombtetőn álló Csejthe kastélyban töltötte napjait. Hogy elűzze unalmát, Olaszországból importált, nemes fából és elefántcsontból faragott szexjátékokkal szórakoztatta magát. A haját velencei módra szőkítette. Kísérletezni kezdett mágikus erővel bíró bájitalokkal, porokkal és kenőcsökkel. Kísérleteiről ezt írta férjének:
„Tizenkét viperakígyó fejét, egy mérges pók hálóját, egy akasztott ember magjából kinőtt mandragóga gyökér porát, havi bajának ürülékét és ágyékod sűrű szőrét keverem egy sűrű lében. árvácskától és gombagombától, amikor a telihold a legmagasabb a Csejthe-kastély felett, ezt a keveréket három napig fogyasztottam, mígnem a harmadik nap éjfélkor anyjuk, Lillith megjelent éber álmában.
Nádasdy Ferencz és Báthory Erzsébet házasságából tíz évig nem született gyermek. Akkoriban ritkaságnak számított, hogy egy nő hosszú meddőség után szült gyermeket, amit csak csodával vagy boszorkánysággal lehetett magyarázni. Sok szóbeszéd akkor kezdett el terjedni az emberek között, amikor Báthorynak 1585-ben Erzsébet lánya született. Anna születése után további négy gyermek született: Orsolya, Katalin, András és Pál. Orsolya és András korán meghaltak.
Félelem és rémület uralkodott el Csejthe kastélyában. A szolgák és a jobbágyok egyaránt féltek a várasszony hirtelen haragjától és a büntetésükben talált örömtől.