Nem is olyan régen, egészen pontosan július 7-én jelentik be a világ hét új csodáját. A több hónapja tartó globális szavazás tartogathat némi meglepetést.
A jól ismert világ hét csodáját több mint kétezer évvel ezelőtt alapozta meg, pontosabban egy ember, a Bizánci Philón. Listája tulajdonképpen egy korabeli útikalauznak felelt meg: az athéni városállam polgárainak szánták, akik a Földközi-tengernél nemigen utaztak tovább, vagy mondjuk a görög civilizáció nem nagyon ismerte a túlvilágon. Ennek megfelelően választotta ki a környéken található épületeket: az alexandriai világítótornyot, a mai Törökország területéről származó Artemisz-templomot, az athéni Zeusz-szobrot, a Rodosi Colosseumot, a babiloni függőkertet, Halikarnasszosz sírját és az egyiptomi piramisokat.
Huszonegy évszázaddal később, 2006-ban egy svájci úr azt mondta: „szükségünk van egy új világ csodáira”, és szavazást indított, amelyben a modern technológiának köszönhetően nem csak egy ember, hanem bárki leadhatja voksát.
Mára már csak 21 olyan műemlék maradt, amelyre online vagy mobiltelefonról lehet szavazni, és hamarosan kiderül, mely épületeket tekinti a modern civilizáció a világ csodájának. Kétségtelen, hogy a világ egyik legszebb épülete az indiai Taj Mahal, a muszlim művészet ékköve. Az 1631 és 1648 között épült palota tavaly bekerült a „legjobb 21” közé, de most úgy tűnik, hogy a szavazás végéhez közeledő nagy vesztes lesz.
Például amíg a brazil elnök rádióbeszédében felszólította a lakosokat, hogy szavazzanak a riói Jézus-szoborra, vagy a perui kormány számítógépes terminálokat telepített a bevásárlóközpontokba, hogy az inka Machu Pichura szavazhasson, az indiánok nem haragszanak. mellett, így csodálatos épületük a világ hét csodájának egyike. Ennek ellenére Indiában körülbelül 170 millió mobiltelefon-használó van, és ötvenből legalább egy ember rendelkezik internet-hozzáféréssel.
Egyáltalán csak az elmúlt hetekben került szóba, hogy van egy nemzetközi kampány, amelyben a világ új csodáit lehet kiválasztani, és bizony a 21 műemlék között ott van a Taj Mahal is.
Való igaz, az utóbbi hetekben egyre romlani látszik az indiai közvélemény, lázas szavazásba kezdett, aminek következtében a palota már legalább az első tízben van. De nem a kormány bátorítja az embereket, hanem például AR Rahman indiai sztárénekes írt egy dalt, hogy jobban felrázza India polgárait.
A kormány viszont továbbra is tartózkodik a kampánytól. „Miért fél a kormány attól, hogy országos kampányt indítson a Tádzs Mahalért?” – teszi fel a kérdést Sharda Sharma, egy multinacionális cég munkatársa, aki néhány napja még nem sejtette, hogy új csodákat választanak a világon. Az indiai politikára nagyon jellemző az apátia. Bár az országnak számtalan turisztikai látványossága van, jóval kevesebb látogatót fogad évente, mint más délkelet-ázsiai országokban.